A program keretén belül a Pozitív Élet Alapítvány és a G1 Labordiagnosztikai Kft. szűrővizsgálatokat végzett, helyzetkép és akcióterv készítése céljából.
A vizsgálatok során arra voltunk kíváncsiak, hogy sérülékeny helyzetű társadalmi csoportokban élő várandós kismamák milyen fertőzéseknek vannak kitéve, melyet a várandósság alatt végzett kötelező szűrővizsgálatok nem mutatnak ki. A várandósság időszakában végzendő kötelező szűrések sorrendjét a Várandósgondozásról szóló EMMI rendelet melléklete határozza meg.
Olyan, a vírusfertőzések szempontjából veszélyeztetett csoportokat kívántunk elérni, akik korábban nem nagyon, ritkán, esetleg soha nem vettek részt szűrővizsgálatban, ritkán keresik fel még a háziorvosukat, ugyanakkor társadalmi szempontból sérülékeny helyzetű csoportnak számítanak, gyakori az alkohol, drogfogyasztás, munkanélküliség, prostitúció.
A vizsgálat két budapesti kerületre terjedt ki (Józsefváros és Kőbánya). Ez a két kerület a legveszélyeztetettebb a drogkereskedelem, drog és alkoholfogyasztás, rossz higiénés viszonyok, lakóterek túlzsúfoltsága, munkanélküliség stb. szempontjából.
A vizsgálat során arra is választ kerestünk, hogy az esetlegesen számos nehézséggel küzdő, kockázati csoportba tartozó kerületi kismamák milyen fertőzéseken estek keresztül? Volt akut vagy krónikus vírusfertőzésük? Hányan estek át HBV, HCV, HAV, HIV, illetve syphilis fertőzésen, és közülük hányan krónikus HBV, illetve HCV fertőzöttek? Hányan vannak Hepatitis B ellen vakcinálva?
A program keretei között az alábbi vizsgálatok elvégzésére került sor:
HIV (nem vizsgálják a várandósság során kötelező szűrések között, azt mutatja ki, hogy a HIV-vírus jelen van-e a szervezetben)
HBsAg (vizsgálják a várandósság során kötelező szűrések között, azt mutatja ki, hogy a Hepatitis B vírus jelen van-e a szervezetben)
HCV (nem vizsgálják a várandósság során kötelező szűrések között, azt mutatja ki, hogy a Hepatitis C vírus jelen van-e a szervezetben)
HAV total (nem vizsgálják a várandósság során kötelező szűrések között, azt mutatja ki, hogy a Hepatitis A vírus jelen van-e a szervezetben)
aHBs (vizsgálják a várandósság során kötelező szűrések között, azt mutatja ki, hogy a Hepatitis B vírus jelen volt-e korábban a szervezetben, vagy oltás segítségével immunitás alakult-e ki)
aHBc (nem vizsgálják a várandósság során kötelező szűrések között, azt mutatja ki, hogy a Hepatitis C vírus jelen volt-e korábban a szervezetben, vagy oltás segítségével immunitás alakult-e ki)
Lues TPHA és RPR (vizsgálják a várandósság során kötelező szűrések között, azt mutatja ki, hogy a szifiliszt okozó vírus jelen van vagy volt-e korábban a szervezetben).
A vizsgálat 2019 őszétől 2020 nyaráig zajlott.
A program keretében 2020. július 15-ig 753 fő vett részt a vizsgálatban. A vizsgált kismamák életkora a következő eloszlást mutatta:
| Életkor | Terhes nők | |
| <18 év | *15 | |
| 18-25 év | 195 | |
| 25-30 év | 216 | |
| 30-40 év | 276 | |
| >40 év | 51 | |
| 753 |
A kapott vizsgálati eredmények alapján elmondhatjuk, hogy a szűréseket végző szakmai stáb nem talált HIV-vírussal fertőzött kismamát a mintába bekerültek között. Ez nagyrészt pozitív hír, hiszen a jelenleg megvizsgált esetekben nem kell attól tartani, hogy anya-gyermek átvitel során csecsemők fertőződnek meg az anyán keresztül a vírussal, ugyanakkor a szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a HIV-szűrést érdemes lenne a kötelezően elvégzendő vizsgálatok közé beemelni a terhesgondozás során, így nem kellene véletlenszerű szűrésekre hagyatkozni ahhoz, hogy megelőzhessük Magyarországon a gyermekkorban szerzett HIV-vírus terjedését.
Az egyéb betegségek esetében látható, hogy a vizsgálatba bekerült várandós nők majdnem 52 százaléka rendelkezik Hepatitis B elleni oltással, további 27 százalékuk esetében kimutatható a már lezajlott Hepatitis A fertőzés – ez a szűrővizsgálat nem szerepel a terhesség alatt kötelező vizsgálatok között, így a várandós nők nem tudnak arról, hogy korábban vagy jelenleg fertőzöttek-e Hepatitis A vírussal. A mintába került nők 2,8 százaléka volt Hepatitis C vírussal fertőzött, ami szintén nem képezi a kötelező szűrővizsgálatok részét. A Hepatitis C vírus az esetek alacsony százalékában kerül át az édesanyáról a babára várandósság alatt, azonban a kezeléséhez általánosan használt gyógyszer magzatkárosító hatású! A várandós, pozitív Hepatitis C teszttel rendelkező kismama esetében el kell végezni a gyermeken is a vírus kimutatására szolgáló tesztet. Amennyiben a gyermek vírustesztje is pozitív, kezelését csak hároméves kora után lehet megkezdeni.
A mintába kerültek 5 százalékánál lehetett kimutatni okkult Hepatitist, ez az eredmény azokat a személyeket mutatja, akiknek a fertőzés ablakperiódusán kívül a Hepatitis B DNS-e jelen van a szervezetükben, de antigén nem mutatható ki. Az okkult Hepatitis azonban szintén képes a fertőzés átvitelére, és az immunrendszer gyengülése esetén aktiválódhat is, ami veszélyt jelent a várandósság során az anyára és a gyermekre egyaránt.
Azokban az esetekben, ahol a szűrést végző egészségügyi dolgozók akut fertőzést találtak, a várandós nőt továbbirányították az egészségügyi ellátás megfelelő intézményeihez annak érdekében, hogy a betegséget minél hamarabb kezelni lehessen, a születendő gyermek számára pedig a lehető legjobb egészségi állapotot lehessen biztosítani. A vizsgálatokban résztvevő nők összesen mintegy 30 százalékánál mutatttak ki olyan jelenlévő fertőzést, aminek kezelése az anya és a gyermek szempontjából is fontos, és amelyek nem szerepelnek a terhesség idején kötelezően előírt vizsgálatok között.
A vizsgálatot végző szakmai partnerek hangsúlyozták a program során azt az álláspontjukat, mely szerint a lehető legszélesebb körű, ingyenes szűrővizsgálatokra lenne szükség a terhesgondozás során annak érdekében, hogy minden várandós nő esetében ki lehessen szűrni az esetleges megbetegedéseket, meg lehessen akadályozni az anyáról gyermekre való átvitelt.
Várandósság és nemi betegségek
A nemi betegségekről általánosságban elmondható, hogy egészségkárosodást okoznak és csökkentik a teherbeesés lehetőségét, terhesség során pedig komplikációkhoz vezethetnek, maga a terhesség erősítheti a tüneteket, a fertőzések egy része pedig a magzatra is átterjedhet, például a HIV-vírus vagy a Hepatitis-vírus esetében.
A szifilisz szintén magzati károsodást okoz, például vakságot, különféle idegrendszeri, bőr-, csont-, máj-, tüdő- és lépkárosodást, ugyanakkor a terhesség alatt végzett kötelező vérvizsgálat kimutatja a betegség jelenlétét. A kezelés megállíthatja a magzati károsodást, azonban visszafordítani nem tudja azt.
A Chlamydia és gonorrhea esetén a nőknek gyakran nincs érzékelhető tünetük, a betegséget azonban várandósan is hordozzák, szemfertőzéssel és egyéb problémákkal járhat a betegen kihordott terhesség és szülés. Érdemes még a teherbeesés előtt elvégezni a szűrővizsgálatot.
Herpeszvírus esetén ha a baba születéskor áthalad a hüvelyen, annak nagyon súlyos következményei lehetnek, a bőr- és szemfertőzésen, vakságon túl akár fejlődésbeli rendellenességeket, idegrendszeri károsodást is okozhatnak. A Hepatitis B vírus meglétét vagy korábbi lefolyását kötelezően vizsgálják a rutin vérvétel során.
A HPV-vírus esetében az anyai fertőzés a jelenlegi tudásunk alapján nem veszélyes a babára, de ha a gyermek hüvelyi úton jön a világra, a szülőcsatornában elkaphatja azt, és veszélyeztetett lesz a HPV okozta megbetegedésekre.
A nemi betegségek közül az általános rutin vérvizsgálat során csak a Hepatitis B és a szifilisz jelenlétét vagy korábbi jelenlétét vizsgálják, a fent vázolt következmények miatt azonban indokolt lenne a nemi betegségek szűrését kiterjeszteni, a vizsgálatokat a kötelező protokoll részévé tenni. A várandós nők számára is ajánlott, hogy maguk kérjék a vizsgálatok elvégzését, vagy azokat akár a várandósság előtt végeztessék el.
