A Gyermekjogi Egyezmény 33. cikke kimondja, hogy az Egyezményt aláíró tagállamoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy megvédjék a gyerekeket a kábító- és pszichotrop szerek tiltott fogyasztásától, és hogy megakadályozzák a gyerekeket abban, hogy ezeknek a szereknek az előállításában és kereskedelmében részt vegyenek.
Amikor a kábítószer-fogyasztás visszaszorításáért harcolunk, nem dughatjuk homokba a fejünket: bár alkoholt és cigarettát is csak 18 éven felüliek vásárolhatnak a hatályos jogszabályok szerint, mégis gyakran találkozunk hétköznap a parkban cigarettázó, vagy péntek-szombat este a belvárosban alkoholt szürcsölgető gyerekekkel. Gyakori tapasztalat, hogy a cigaretta és az alkohol mellett illegális kábítószereket, füvet, vagy szintetikus anyagokat is fogyasztanak 18 éven aluliak.
Az UNICEF Magyarország prevenciós programokkal, tájékoztatással és lobbitevékenységgel küzd azért, hogy ez a helyzet megváltozzon, de érdemesnek tartjuk honlapunkon bemutatni az ártalomcsökkentéssel foglalkozó szervezetek munkáját is. Az ártalomcsökkentés olyan stratégiákat és programokat jelöl összefoglaló néven, amik a fogyasztás tényéből indulnak ki, és arra törekszenek, hogy a káros hatásokat mérsékeljék. Ilyen például a bulikban ingyenes víz osztása a bulizóknak (a szórakozóhelyeken az alkoholmentes italok gyakran szinte drágábbak, mint az alkoholos italok), vagy intravénás kábítószer-fogyasztók által gyakran látogatott helyeken tűcsereprogram működtetése (így steril tűkhöz juthatnak a felhasználók, és csökken a fertőzött tű használatának esélye).
Az ártalomcsökkentő programokkal az ilyen szervezetekben dolgozók meg tudják szólítani azokat a fiatalokat, akik korábban nem vettek részt prevenciós programokban, vagy ha részt is vettek, nem volt elég hatékony ahhoz, hogy ne akarjanak alkoholt, cigarettát, vagy más kábítószert fogyasztani.
Az Altalap HIV megelőző, ártalomcsökkentő programja
A UNAIDS az ENSZ HIV/AIDS elleni programja. 2013-ban kampányt indítottak “90-90-90 Kezelést Mindenkinek” címmel és azzal a céllal, hogy 2030-ra teljesen végetvetnek az AIDS-nek. Első lépésként azt határozták meg, hogy 2020-ra az összes HIV fertőzéssel élő ember 90%-a tudatában lesz a fertőzésének, a fertőzöttek 90%-a terápiában részesül és a fertőzöttek 90 %-nak kell, hogy méréshatár alatt legyen a vírusmennyisége.
Az Altalap ebben a szellemben hozta létre projektjét, azért, hogy a különböző rizikóviselkedésű és/vagy aktív szexuális életet élő emberek számára könnyen hozzáférhetővé tegye a gyorstesztes szűrést és komfortossá a tanácsadást, ezzel is elősegítve a korai diagnózist, illetve a korai kezelésbe kerülést, amely lassíthatja a fertőzés terjedését.
A személyre szabott, négyszemközti tanácsadás segítségével meg tudják alapozni az egészségtudatos, biztonságos, az “önmagam és környezetem” irányában is a felelősségen nyugvó gondolkodás alapjait, amely egy például éppen szárnyait próbálgató fiatalnak stabil kapaszkodót tud nyújtani döntései meghozatala során. A projekt célja az, hogy trendivé váljon a biztonságos, felelősségteljes szórakozás és szabadidő-eltöltés, ahogy az is, hogy teszteltesse magát rendszeresen mindenki, aki aktív szexuális életet él, nemtől, kortól, szexuális orientációtól és a partnerek számától függetlenül.
A tanácsadások alkalmával kiemelt hangsúlyt fektetnek az egyéni szexuális rizikók mellett a legális és illegális szerek fogyasztásával kapcsolatos kockázatviselkedések feltárására, és az ennek csökkentését szolgáló információk és eszközök átadására, az éjszakai élet és “bulizás” ártalmainak és veszélyeinek mérséklésére.
A szemlélet, amely áthatja a szakmai elemek mindegyikét, az ártalomcsökkentés elvén alapul: közösségi beavatkozások környezeti prevencióval, érintettek bevonásával, érintettek által működtetve. Céljuk a közösségben uralkodó normákra, a közösségi attitűdre való hatás annak érdekében, hogy csökkenjen a kockázati magatartások, így a szexuális úton terjedő betegségek, illetve szerhasználathoz kapcsolódó problémák előfordulása.
A szolgáltatás célcsoportja a szexuálisan aktív életet élő emberek csoportja, de kiemelt figyelmet fordítanak a különösen sérülékeny és magas kockázatú csoportok tagjaira, különösen a tizenéves fiatalokra, akik kíváncsiak, kísérletezők, nagy rajtuk a kortárs nyomás, de meglehetősen kevés tudással rendelkeznek a biztonságos szexről vagy akár az óvszerhasználatról.
A program tervezése során elsődleges szempont, hogy az az elérni kívánt célcsoport igényeire reflektáljon, kliensközpontú, diszkrimináció-, előítélet- és értékítéletmentes, illetve könnyen hozzáférhető legyen és a kidolgozásuk, majd megvalósításuk a célcsoport tagjaival közösen jöjjön létre. Ennek érdekében több ’peer’-t – vagyis sorstársat, tapasztalati segíttő – vontak be a munkába, másrészt szolgáltatásaikat minél inkább az elérni kívánt célcsoport életterébe próbálják vinni, a minél könnyebb és egyszerűbb elérés érdekében.
A tesztelés és tanácsadás (T&T) – Altalap módra
A meglévő támogatások függvényében, átlagosan havonta két alkalommal nyújtanak szolgáltatást, alkalmanként 20 fő tud részt venni a programban. A helyszínek igen széles skálán mozognak. A helyszínek jellege és atmoszférája a T&T hangulatát is jelentősen befolyásolja, méghozzá pozitívan. Többnyire oldott a hangulat, vidám és nyugodt mindenki, sehol sincs fehér csempe és fehér köpeny, így nem érzik magukat feszélyezve a szolgáltatást igénybe vevők. A szolgáltatás igénybevételének alapfeltétele az önkéntes részvétel, amit elég szóban közölni. Egy T&T 10 – 25 percet vesz igénybe, és a kliens menet közben is bármikor meggondolhatja magát.
Az első lépés az úgynevezett pre-teszt tanácsadás, amely pár kérdéssel azt méri fel, mennyire indokolt a tesztelés. A második lépés egy kockázati magatartást felmérő kérdőív lekérdezése. Így ezekre, illetve a kliens kérdéseire fókuszálva történik az ártalmaik csökkentésével járó edukáció. A kliensekkel tegeződnek, ezzel is jelezve a partneri viszonyt, elvük, hogy nem moralizálnak, nem ítélkeznek vagy háborodnak fel, nem mondják meg, hogy mit kell csinálni, csupán azt, hogyan lehet biztonságosabban csinálni. A harmadik lépés maga a tesztelés, amelynek az eredményére 1 percet kell várni. A teszt, amelyet használnak, a szervezetben lévő ellenanyag jelenlét mutatja ki. A negyedik lépés a poszt-teszt tanácsadás és a felmerülő egyéb kérdések átbeszélése. A tanácsadás végén a szolgáltatás monitorozásához egy 3-5 kérdésből álló elégedettségi visszajelző kérdőívet vesznek fel.
A tanácsadások során az információkon túl szükség esetén ártalomcsökkentő eszközöket is biztosítanak.
Mert, ahogy vallják, amit ma megtehetsz, holnap ne bánd meg!
